2011. február 27., vasárnap

Állatok


Infobox info icon.svg
Állatok
Evolúciós időszak: neoproterozoikum–holocén
Loligo vulgaris, Chrysaora quinquecirrha,Panthera tigris, Aphthona flava,Eunereis longissima.Loligo vulgaris, Chrysaora quinquecirrha,
Panthera tigris, Aphthona flava,
Eunereis longissima.
Rendszertani besorolás
Domén:Eukarióták (Eukaryota)
Csoport:Unikonta
Csoport:Opisthokonta
Ország:Állatok (Animalia)
Linnaeus, 1758
Szinonimák

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják. Az állatok törzsfejlődési szempontból monofiletikus csoportot képeznek, azaz egyetlen közös őstől származtathatók. Az állatokkal a zoológia tudománya foglalkozik.

Tartalomjegyzék

 [elrejtés]

Az állatok közös tulajdonságai [szerkesztés]

  • Heterotrófok, egészen pontosan kemoheterotrófok, azaz az életműködésükhöz szükséges energiát és a testük felépítéséhez szükséges szenet és nitrogént is csak szerves anyagokból képesek kinyerni.
  • Eredendően többsejtűek, de léteznek olyan állatok, melyek életük során elvesztik valódi többsejtű jellegüket. Ilyenek anyálkaspórások, amiknek egy bizonyos életszakaszukban sejtjei egy sokmagvú szincitiummá olvadnak össze.
  • Életük nagy részében diploidok, csak az ivarsejtjeik haploidok, azaz a növényeknél ismert haploid-diploid nemzedékváltakozás nincs.
  • Nem képesek a lizin bioszintézisére.
  • Kizárólag az állatok képesek a kollagén szintézisére.
  • Van olyan életszakaszuk, amikor képesek az önálló helyváltoztató mozgásra.

Evolúció [szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Az állatok evolúciója

Az állatok kialakulása [szerkesztés]

A tudomány mai állása szerint legelfogadottabb hipotézis szerint az első állatok pelágikus, azaz vízben szabadon úszó életmódot folytató galléros-ostoros egysejtűek (valószínűleg a galléros-ostorosokhoz (Choanoflagellata) hasonló élőlények) kolóniáiból alakultak ki. A galléros-ostoros sejtkolóniából jött létre az úgynevezett planuloid alak, amely megfeleltethető a legősibb állatcsoportok, így például aszivacsok, a csalánozók, és laposférgek lárvaalakjával. A planuloid alak szesszilizációjából (helytülő életmódúvá válásából) a szivacsok, gasztrulációjából (a bélcsíra kialakulásából) pedig a valódi szövetes állatok eredeztethetők. Egyik csoportba sem tartoznak akorongállatkák, amiknél a szivacsokkal ellentétben megjelent a két csíralemez, de még nem alakult ki bélcsíra.

Az állatok törzsfejlődése [szerkesztés]

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
Az állatvilág törzsfejlődéséről akkortól lehet beszélni, amikor mindazok a közös bélyegek kialakultak, amelyek alapján az állatokat elkülönítjük az összes többi élőlénytől. Az állat- és növényvilág megkülönböztetése igen régi keletű, ezt a két kategóriát azonban a biológia fejlődésével több más elem egészítette ki. Ma már sok közös jellemző alapján lehet csak különbséget tenni az állatok és az élővilág többi tagja között. Ezek közül legfontosabb a heterotrófia, miszerint minden állat kizárólag szerves anyagok hasznosítására képes.

Rendszerezés [szerkesztés]

Searchtool right.svg Bővebben: Állatrendszertan

Az állatok helye az élővilágban [szerkesztés]

Az állatokat Carl von Linné rendszertana óta máig önálló országként kezelik. Az állatokat a modern rendszertanok az eukarióták (Eukaryota) doménjének részeként tartják számon. Az alábbi táblázat az eukarióták felosztásának változásait, és ezzel együtt az állatok besorolásának viszonylagos változatlanságát mutatja be az idők folyamán:
Linnaeus 1735
2 ország		Haeckel 1866
3 ország[2]		Chatton 1937
2 birodalom[3]		Copeland 1956
4 ország[4]		Whittaker 1969
5 ország[5]		Woese et al. 1977
6 ország[6]		Woese et al. 1990
3 domén[7]
-ProtistaProkaryotaMoneraMoneraEubacteriaBacteria
ArchaebacteriaArchaea
EukaryotaProtistaProtistaProtistaEukarya
VegetabiliaPlantaePlantaeFungiFungi
PlantaePlantae
AnimaliaAnimaliaAnimaliaAnimaliaAnimalia

Az állatok rendszertani felosztása [szerkesztés]

Az állatok legelfogadottabb meghatározása szerint az szivacsok (Porifera) és a korongállatkák (Placozoa) is ide tartoznak (Animalia sensu lato – „állatok tágabb értelemben”), egyes elgondolások csak a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) értelmezik állatokként (Animalia sensu stricto – „állatok szűkebb értelemben”).[8]
Korábban a szivacsokat és a korongállatkákat együttesen az álszövetes állatok (Parazoa) alországába sorolták, újabb kutatások szerint azonban a csoport parafiletikus, ezért nem képezhet taxont.[9]

Jegyzetek [szerkesztés]

  1. ↑ http://forum.allatvilag.net/index.php?/topic/110-az-allatok-torzsfejlodese/
  2. ↑ E. Haeckel. Generelle Morphologie der Organismen. Reimer, Berlin (1866) 
  3. ↑ E. Chatton. Titres et travaux scientifiques. Sette, Sottano, Italy (1937) 
  4. ↑ H. F. Copeland. The Classification of Lower Organisms. Palo Alto: Pacific Books (1956) 
  5. ↑ R. H. Whittaker (1969.). „New concepts of kingdoms of organisms”. Science 163, p. 150–160.  
  6. ↑ C. R. Woese, W. E. Balch, L. J. Magrum, G. E. Fox and R. S. Wolfe (1977.). „An ancient divergence among the bacteria”. Journal of Molecular Evolution 9, p. 305–311.  
  7. ↑ Woese C, Kandler O, Wheelis M (1990.). „Towards a natural system of organisms: proposal for the domains Archaea, Bacteria, and Eucarya.”. Proc Natl Acad Sci U S A 87 (12), p. 4576–9.DOI:10.1073/pnas.87.12.4576. PMID 2112744.  
  8. ↑ Adl et al. (2005.). „The New Higher Level Classification of Eukaryots with Emphasis on the Taxonomy of Protists”. Journal of eukaryotic microbiology 52 (5).  
  9. ↑ INTRODUCTION TO THE PARAZOA.

Ajánlott irodalom [szerkesztés]

  • Dudich, E., Loksa, I. (1987): Állatrendszertan – Tankönyvkiadó, Budapest
  • Papp, L. (1997): Zootaxonómia (egységes jegyzet). MTM – Dabas-Jegyzet pp. 382
  • Deckert, K. et al (1974): Uránia Állatvilág: halak, kétéltűek, hüllők – Gondolat Kiadó, Budapest
  • Géczy, B. (1989): Őslénytan – Tankönyvkiadó, Budapest
  • Dawkins, R. Az önző gén (1976, magyar kiadás: 1986, ISBN 963-281-645-5; második bővített magyar kiadás: 2005, ISBN 963-09-4610-6)
  • Dawkins, R. A hódító gén (1989, ISBN 963-282-235-8)
  • Dawkins, R. A vak órásmester, Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994, ISBN 963-05-6706-7
  • Dawkins, R. Folyam az Édenkertből (1995, ISBN 963-7826-65-3, ISBN 963-7826-89-0)
  • Dawkins, R. A Valószínűtlenség Hegyének meghódítása, Műszaki Könyvkiadó, 2001, ISBN 963-16-2726-8
  • Dawkins, R. Szivárványbontás, Budapest : Vince Kiadó, 2001, ISBN 963-9323-31-4
  • Dawkins, R. Az ős meséje - Zarándoklat az élet hajnalához, Partvonal Könyvkiadó, 2006, ISBN 978-963-9644-08-3
  • SAGAN Carl: Elfeledett ősök árnyai
  • HUNYADI László: Földtan III.
  • ANTAL Sándor: Földtan IV.
  • FALUDY Béla: Származástan
  • TASNÁDI KUBACSKA András: Az élővilág fejlődéstörténete
  • A FÖLD KRÓNIKÁJA
  • GOULD Stephen J.: Az élet történetéről
  • WHITFIELD Philip: Evolúció
  • PÁLFY József: Kihaltak és túlélők Tudomány-Egyetem

Kapcsolódó anyagok [szerkesztés]

Wikispecies-logo.svg
A Wikifajok tartalmaz Állatoktémájú rendszertani információt.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmazÁllatok témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek [szerkesztés]

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)